A dualitás világa

Élet/halál, jó/rossz, férfi/nő, fiatal/idős, egészséges/beteg, okos/buta, gazdag/szegény, erkölcsös/erkölcstelen, kedves/goromba, boldog/szomorú, szép/csúnya, bátor/gyáva, szelíd/agresszív, vega/húsevő, oltott/oltatlan és sorolhatnám a végtelenségig. KÉTségtelen, hogy a dualitás világában élünk. Mi a jó és a rossz, mikor mindenki a saját szemüvegén keresztül látja a világot, és nincs két ugyanolyan ember, aki ugyanazt a világot látná… Valakinek a jó rossz és fordítva is igaz, másnak a rossz jó… Ki dönti el? Te magad! (Arról esetről nem is beszélve, amikor egy számunkra negatívnak minősített esemény hoz el végső soron egy pozitív változást az életünkbe…)

„Ha egyik nap gyönyörű a világ, a másik nap barátságtalan, a különbség én vagyok.” Rudolf Steiner

A dualitással alapvetően nem lenne „probléma”, az ellentétes erők mozgatják ezt a világot. A gond a megosztottság, ellenségeskedés, elfogadás és a tolerancia hiánya. Elfelejtjük, hogy attól szép ez a világ, hogy nincs két ugyanolyan ember ezen a Földön. Mégis ha közel kerül hozzánk egy ember, meg akarjuk változtatni, a saját világképünket és elképzelésinket akarjuk ráerőltetni a világról. Mindenkinek a saját világa a jó és a helyes, ezt tiszteletben kellene tartanunk.

Nem tudok azonosulni a mai világ materialista értékeivel és hihetetlennek tartom, hogy az emberek még mindig a politikai pártokon és rengeteg hazugságon vitatkoznak vérremenően. Sokszor jut eszembe Wass Albert: Magyar cirkusz című verse a jelenlegi társadalmunkra. Emberek, vegyétek már észre, hogy minden azért van a világban, hogy megosszanak titeket és ne legyen összetartás!!! Hol vannak már azok a szüretek, ahol a rokonságon kívül a nagy baráti kör is összejött, mindenki beleadta a kis energiáját, amivel a másik fejlődni és gyarapodni tudott. Nem csak anyagilag, emberileg is. Hol vannak már a vidám hangulatban tartott családi összejövetelek, ahol nem a politikai, gazdasági helyzet és az oltás a téma? Hol vannak a baráti körben tartott tábortüzes összejövetelek, ahol a boldogsághoz elég volt a barátok jelenléte? A félelemben tartás és ellehetetlenítés elérte a célját. A hatóságok megfélemlítő jelenléte, a média hazugságai az igazság nevetségessé tétele totálisan megosztotta és eltávolította egymástól az embereket. A legősibb és legerősebb érzelmet, a FÉLelmet használják fel embertömegek irányítására és manipulálására. Mindenkinek van félelme, de ha ezt felismered, akkor át fogsz látnia többi illúzión is.

Ez a rendszer haldoklik és ezt az emberek nem fogadják el. Ahogy a Mátrixban is elhangzott, foggal-körömmel védik a rájuk erőltetett hamis biztonság illúzióját nyújtó rendszerüket. Szerintem már tapasztaljátok is, ez sem biztonságot sem békét nem fog nyújtani. Ne adjátok el a lelketek azért, hogy fenn tudjátok tartani a régi rendszert, inkább fogjatok össze, segítsetek egymásnak, ahol tudtok. ÉLJETEK ÉS VISELKEDJETEK ÚGY, AHOGY TI IS SZERETNÉTEK, HOGY VELETEK BÁNJANAK.  Szerveződjetek, segítsetek, nevessetek, szeressetek és legfőként teremtsétek azt a világot, ahol lelketek mélyén szívesen élnétek.

Végül álljon itt egy indián tanmese a két farkasról:

„Egy este az öreg Cherokee indián mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról, ami minden emberben zajlik. Azt mondta:

– Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik mindannyiunkban ott lakoznak. Egyikük a Rossz – a düh, irigység, féltékenység, sajnálat, szánalom, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kisebbrendűség, hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego… Másikuk a Jó – az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a hit.

Az unoka elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte a nagyapját:

-És melyik farkas győz?

Az öreg indián mosolyogva így válaszolt:

-Az, amelyiket eteted.”

Szeretettel,

Shina

Forrás:

Indián tanmese – http://azember.hu/a-ket-farkas-indian-mese

Foto: https://pixabay.com