Mit viselünk valójában? – A ruházati anyagok hatása a szervezetre

Évek óta küzdök rendkívüli bőrérzékenységgel, ami időszakonként hol jobb, hol rosszabb. Van, hogy a ruhát is alig viselem el magamon, arról nem is beszélve, hogy folyamatosan mindent és mindenkit is „rázok”. Hálás vagyok, hogy találtam egy csoportot, ahol nagyon sok mindenre kaptam választ, nem csak ezzel a témával kapcsolatban. Az írásaim szinte mindig saját szülemények, de most engedjétek meg, hogy Solara írását közvetítsem, aki szintén érintett a témában és vette a fáradtságot, hogy összeszedje a tényeket és rendelkezésre álló adatokat. Nem rövid írás, de a benne szereplő információk egészségünk és mindennapi közérzetünk szempontjából mindannyiunk számára fontosak lehetnek.

Néhány tény kezdésnek

Ruházatunk, avagy második bőrünk határozza meg a külvilág kinézetünkre adott válaszreakcióját, és ami nem kevésbé fontos, saját hangulatunkat is. A legtermészetesebb anyagok azok, melyek a Földhöz tartoznak, legyenek szervesek vagy szervetlenek, mint például a fémek, növényi vagy állati eredetű anyagok. Ezeket évezredek óta fel tudjuk úgy dolgozni, hogy TOVÁBBRA is barátaink maradjanak. Leggyakrabban felhasznált nyersanyagaink voltak eddig a pamut, len, kender, gyapjú, állati bőrök, később a selyem.

A pamut és természetes alapanyagokból készített ruhák-kiegészítők egyre kisebb részét teszik ki a kínálatnak, ennek több oka lehet. „A gyors divat trendje egyre nagyobb hangsúlyt fektet a műszálak használatára, melyek olcsóbbak és könnyebben előállíthatók, mint a pamut. Emellett a pamuttermelés környezeti hatásai, például a vízfelhasználás és a vegyszerek használata is egyre nagyobb figyelmet kapnak, ami további terhelés lehet a pamut ruhák népszerűségére.”
Miért is növekszik pamut ára, szemben a filléres feldolgozott, újrahasznosított műanyaggal? A ruházat, melyet viselünk nem csak energetikailag van ránk hatással, például szín, minta-szimbólumok…

Ki ne hallott volna a 2024-es biszfenol botrányról, amikor a ruhaneműk jelentős százalékánál kimutatták a színrögzítő vegyületet, főleg szintetikus, műszálas anyagokban. „A biszfenol A-ról számos kutatás bizonyította, hogy már egész alacsony dózisban is felboríthatja a hormonrendszer működését, ezzel károsan befolyásolhatja a növekedést, a sejtregenerálódást, a magzati fejlődést, az energiaszintet.”
Továbbá…
„A poliészter és más műszálas ruhák nem szellőznek, így a bőröd nem tud megfelelően lélegezni. Ez nemcsak kényelmetlen, de irritációt is okozhat. Kevésbé légáteresztőek, ami fokozott izzadáshoz és kellemetlen szagok kialakulásához vezethet különösen meleg időben. Emellett statikus elektromosságot termel, ami kellemetlen tapadást okoz a bőrön illetve vonzza a szőrt és a szöszöket. A műanyag textíliák lebomlása akár 200 évig is eltarthat, és közben rengeteg mikroműanyag jut vissza a környezetbe, szennyezve az óceánokat és a talajvizeket. Egyetlen mosás alkalmával akár 700 000 mikroműanyag-részecske is felszabadulhat.” A meleg vagy a párás környezet ideális lehet a bakteriális, vírusos és gombás fertőzések kialakulásához.

Néhány példa:
– „spandex, a lycra vagy az elasztán egy szintetikus szál, amely kivételes rugalmasságáról ismert, így sok szűk ruha készül ezekből az anyagokból, például sportmelltartók, leggingsek, pólók, alakformáló fehérneműk, harisnyák és bikinik. A többi szintetikus szövethez hasonlóan ezek is tartalmaznak káros vegyi anyagokat, például poliuretánt, amely a tudomány szerint rákkeltő hatású. Az ilyen anyagokkal való hosszan tartó érintkezés bőrirritációt, például dermatitiszt okozhat.
– akril szövetek akrilnitrilből készülnek, amely rákkeltő és mutagén, vagyis egy olyan anyagról van szó, amely megváltoztatja a szervezet genetikai anyagát, így érthető módon különböző egészségügyi problémákat okozhat. Ezek közé tartozik a fejfájás, a hányinger, a szédülés, a légzési nehézség, valamint a végtaggyengeség is – ezen kívül az akril gyártása a környezetszennyezés óriási oka is egyben.
– műselyem, azaz a viszkóz, amit kémiailag fapépből állítanak elő, ami egy veszélyes folyamat, ahogyan viselése is egészségtelen. Ez a szövet olyan mérgező anyagokat bocsáthat ki, amelyek hányingert, hányást, mellkasi- és izomfájdalmakat, fejfájást, de akár álmatlanságot okozhatnak, arról nem is beszélve, hogy az anyag előállítása erősen szennyezi a környezetet.
– és végül a főmumus a poliészter az egyik legnépszerűbb leggyakrabban használt szintetikus szövet a ruhagyártást tekintve. Annak ellenére, hogy ez az anyag olyan természetes összetevők keverékével is előállítható, mint például a pamut, egészségünkre gyakorolt hatása mégis káros lehet. A poliészter viselése közben a bőr nehezen lélegzik, márpedig az emelkedő testhőmérséklet elősegíti a szövetben lévő vegyszerek felszabadulását, amelyek könnyedén felszívódnak a bőrbe. Ez számos problémát okozhat, például kiütéseket, viszketést, bőrpírt, ekcémát és gyulladásokat, ezért jobb, ha nem poliészterből készült ruhákat és ágyneműket választunk. – Femcafe”

Ezzel szemben nézzük a másik oldalt:

„A holisztikus wellnessben megérthető, hogy minden – egészen a bőrödön lévő szálakig – gyakoriságot hordoz. A testünk energetikai rendszer, folyamatosan kölcsönhatásba lép a környezetünkkel. Az anyagok, amiket viselünk, nem passzívak, mélyrehatóan befolyásolják finom energiamezőinket. A természetes rostok, mint például a len és a gyapjú, kivételesen magas rezgési jeleikről ismertek.” Dr. Heidi Yellen 2003-as tanulmánya, amelyet Dr. Joseph Puleo holisztikus orvos irányításával végzett, frekvenciaérzékeny berendezésekkel mérte a különböző szövetek rezgési frekvenciáit.

A leletei arra utaltak, hogy a len és a gyapjú körülbelül 5000 Hz-es volt, ami a legmagasabb a vizsgált anyagok közül. Ezek az anyagok, amelyek közvetlenül élő forrásokból származnak, megőrzik a természet létfontosságú lényegét, a napfényt, a földet és a biológiai életerőt. Az egyéb növényi alapú rostok, mint a kender (2000–5000 Hz), a rami /hócsalán (2000–3000 Hz), a csalán (1500 Hz) és a szerves gyapot (100 Hz) szintén jótékony rezgési tulajdonságokkal rendelkeznek.

Ezek a szálak támogatják a szervezet természetes funkcióit, lehetővé téve a bioelektromos vezetőképességet, a nedvességszabályozást és a statikus elektromosság kisülését.

Ezzel ellentétben a szintetikus szövetek – beleértve a poliészter, a nejlon, az akril, a spandex és a poliuretán – sokkal alacsonyabb rezgési frekvenciákat hordoznak, jellemzően 10-40 Hz között. Dr. Yellen kutatásai arra utaltak, hogy ezek a petrolkémiai folyamatokból származó, biológiai származású szövetek olyan szinten rezonálnak, amely megzavarhatja az emberi energiamezőt. A szintetikus anyagok csapdába ejthetik a statikus elektromosságot, blokkolhatják a légáramlást, és zavarhatják a szervezet elektromágneses ritmusát, ami olyan tünetekhez vezethet, mint a fáradtság, ingerlékenység vagy az energetikai nehézség érzete.

Van egy másik része is a történetnek: a kozmikus sugárzás reakciót vált ki, így az elektromágneses mező bolygónkon rendkívül változó, és mivel te ebben mágneses térben haladsz, testeden a feltöltődött szintetikus anyaggal – ami mozgásnál ráadásul súrlódik – nos, ez így együtt HATÁROZOTTAN befolyással lehet az egészségre és közérzetedre! Mindenkinek vannak vagy lehetnek saját problémái, gyengeségei, magyarázatai…

Mindezt figyelembe véve ÉRDEMES átválogatni a ruhatárad, a következő vásárlásnál pedig tudatosan figyelni rá, hogy egyáltalán mire adsz ki pénzt.

Érdemes külön figyelmet fordítani a lábbelikre is, még akkor is, ha egy valóban kényelmes és megfelelő cipő manapság komoly befektetésnek számít. Sokan ismerik a műszálas zokni, szintetikus cipő és nyári meleg kombinációjából adódó kellemetlen szagokat, de ez nem csupán kényelmi kérdés. A modern sportcipők jelentős része különféle szintetikus anyagokból készül, így előre nehéz megjósolni, hogyan reagál rájuk a bőrünk, különösen hosszú, akár 10–12 órás viselés esetén.

Az ágyneműk esetében sem árt a tudatosság. Egyre több terméken találkozhatunk az „újrahasznosított műanyag” megjelöléssel, miközben kevesen gondolnak bele, hogy ezek az anyagok egész éjszaka közvetlen kapcsolatban vannak a bőrünkkel.

Hasonló kérdéseket vetnek fel a népszerű polár plédek és ágytakarók is, amelyek többnyire poliészterből készülnek, gyakran újrahasznosított alapanyagok felhasználásával. Érdemes megfigyelni, hogyan reagál rájuk a szervezetünk, különösen gyermekek és háziállatok esetében.

A teljes írást, az alábbi linken olvashatjátok.

Forrás: Solara Facebook oldal
Kiemelt kép: illusztráció (pixabay.com)