2024. április
h K s c p s v
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930  

„Problémáink” kezelése, megoldása és átkeretezése

„Problémáink” kezelése, megoldása és átkeretezése

Földi életünk velejárói az általunk problémáknak, akadályoknak és nehézségeknek megélt dolgok, amit még a legtudatosabb életet élő ember sem kerülhet el. A különbség a problémák kezelésében, a hozzáállásban és a megoldási készségünkben rejlik.

Életünk során nap, mint nap találkozhatunk kisebb-nagyobb akadályokkal és problémákkal. A legelső kérdés, hogy amit az adott pillanatban nehézségnek élünk meg, az mennyi ideig lesz hatással az életünkre, illetve van-e hatásunk az általunk problémának tekintett szituációra. A globális problémákat nézve is lehet befolyásunk az adott helyzetre. Például ha bánt minket, hogy mennyi szemét termelődik a Földön, az ellen igaz kicsiben, de mi magunk is tehetünk. Cseppekből áll a tenger is. Amire nincs hatásunk, arra ne pazaroljuk az energiánkat. Ha a hatásunk témakörét megvizsgáltuk és tudunk változtatni a dolgokon, akkor el kell döntenünk, hogy cselekszünk, vagy elfogadjuk úgy az állapotot, ahogy van. Ez mindig egyéni mérlegelés kérdése, sokszor már a mély elfogadással is változtathatunk a problémáink meglétén és megélésén. Ez teljesen egyén függő, mert vannak helyzetek, aminél az elfogadás nem a „helyes” út. Ha nincs hatásunk az adott nehézségre, de nem tudjuk azt figyelmen kívül hagyni, akkor lehetőségként „átkeretezhetjük” az adott problémát. De mi is az az átkeretezés? Problémáink, helyzeteink más perspektívából való megközelítését jelenti. A negatív attitűdöket pozitívval helyettesítjük. Egy végtelen egyszerű példa erre, hogy sokszor a „rossz” dolgok megléte vezetett el egy csodás helyzet kialakulásához, ha a „rossz” nem történt volna meg, akkor most a „jót” sem élhetnénk meg. Az idézőjeleket azért használom, mert ezek a fogalmak relatívak, nem csak a végkimenetelt illetőleg. Sokszor a szándék dönti el, hogy egy bizonyos dolog melyik kategóriába sorolható. Továbbá vizsgáljuk meg az adott szituációban érzett érzéseinket. Kérdezzük meg magunktól, mit tanulhatunk ebből a helyzetből, mit adott egyéniséghez, mi az a plusz, amivel többek lettünk általa? Bölcsebbek, türelmesebbek, kitartóbbak, erősebbek, bátrabbak, alázatosabbak…? A lista hosszú lehet, csak egy kicsit átfogóbban kell szemlélnünk az eseményeket.

A következő magunknak feltett és megválaszolt kérdések nagyban segíthetnek a problémáink megoldásában:

Először is tisztázzuk, hogy mi a problémánk, mi az, amin változtatni szeretnénk? Több probléma esetén rangsoroljunk. Mi a legfontosabb megoldandó helyzet? Ha ezt tisztáztuk, akkor írjuk fel a helyzet tényeit, valamint gyűjtsük össze a kiváltó okokat. A tények után számba kell venni a megoldási lehetőségeket. Megoldási lehetőségeket a következő kérdések segíthetik: milyen körülmények segíthetnek hozzá a megoldáshoz? Mik gátolják? Mit tehetek a megoldás érdekében? Min kellene változtatnom, hogy a helyzet is változzon? A megoldást bontsuk apró lépésekre, apró célokra. Ha a problémában egy másik személy is érintett, akkor vonjuk be őt is ebbe a folyamatba. Ebben az esetben igyekezzünk megérteni az ő álláspontját is, éljük bele magunkat a másik helyzetébe is. De sose felejtsük el, hogy minden változás belőlünk indul ki. A legjobb megoldás pedig mindig az, amire saját magunkat vezetjük rá, vagy esetleg egy coach segítségét kérjük, hogy kihozza belőlünk a legjobb megoldási alternatívát. Ha tanács alapján cselekszünk, azt nem biztos, hogy magunkénak érezzük és az eredmény sem biztos, hogy olyan tartós lesz.

Próbáljuk meg minden esetben „fentről” és holisztikusan szemlélni a dolgainkat, ne ragadjunk bele sose a konkrét problémába. Mindennek több oldala és nézőpontja van, minden helyzetből szedjük ki a tanítást, és legalább vegyük számba a pozitív oldalát is.

„Ha az egyik nap gyönyörű a világ, a másik nap barátságtalan, a különbség én vagyok.”

Rudolf Steiner

Szeretettel,

                               Shina

Forrás:

Kép: https://pixabay.com

Vélemény, hozzászólás?