"A hit látja a láthatatlant, hiszi a hihetetlent és ajándékba adja a lehetetlent."

2022. augusztus
h K s c p s v
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031  

A valóság érzékelése, relativitása

A valóság érzékelése, relativitása

Ahány ember, annyiféle világkép és valóságérzékelés létezik. Mindannyian máshogyan látjuk a világot, szűrőinken, programjainkon, tapasztalatainkon, hiedelmeinken, meggyőződéseinken, előítéleteinken és egyéniségünkön keresztül. Olyan, mintha mindenki felvenné minden nap a saját kis szemüvegét és azon keresztül látná a világot. Mi több, ugyanaz az ember még hangulatán keresztül is láthatja egyik percben teljesen másnak a világot, miközben az semmit nem változott. Világunk és 3 dimenziós síkunk érzékelését számtalan dolog befolyásolhatja. Az 5 érzékszervünk mellett bonyolult pszichikai, lelki és érzelmi folyamatok is közrejátszanak. Egy előző cikkben is elhangzott már Rudolf Steiner óriási igazsága: „Ha az egyik nap gyönyörű a világ, a másik nap barátságtalan, a különbség én vagyok.”

Konfliktusaink, kommunikációs félreértéseink nagy része az eltérő világképünkből, gondolkodásunkból ered. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a másik ugyanazokat az információkat birtokolja, ugyanúgy gondolkodik, ugyanúgy látja a világot, mint mi. Ez nagyon rövid időn belül ki szokott ütközni, hogy nem így van, még ha sok dologban egyezünk is a másik emberrel. Igaz a másik „fejével” sosem fogunk tudni gondolkodni, nem éltük meg azt, amit ő, mégis az egyik megoldás, ha beleképzeljük magunkat a másik helyzetébe. Ez empatikus embereknek sokkal könnyebben megy. A másik, ha ráhangolódunk a másik emberre. Igaz, ráhangolódni nem mindenkire lehet. A ráhangolódás egyik biztos jele, az egy „hullámhossz” érzése. Mikor akár szavak nélkül kommunikáltok, vagy akár belelátsz a másik lelkébe, működésébe. Ha megérted, mit miért csinál, akkor könnyebb is elfogadnod az ő világképét.

Egy szó, mint száz, nem szabad szűk látókörűnek lennünk, és mereven ragaszkodni a saját igazságunkhoz, világunkhoz. Mert nem feltétlenül az az egyetlen, helyes és jó világnézet. Nyitottnak, tudatosnak kell lenni és bizony sokszor használni az elménket. Ez nem azt jelenti, hogy minden esetben alkalmazkodni kell a másik ember világnézetéhez, nem az alá-fölérendeltség a cél. Akkor az ember maga veszik el. Nem kell minden emberrel egyetérteni, de ha az alapvető tisztelet, türelem és szeretet meglenne bennünk a másik teremtmény irányába, máshol tartana a világ…

Szeretettel,

Shina

Kép:

https://pixabay.com

Vélemény, hozzászólás?